A riasztórendszer hivatalos megnevezése behatolásjelző rendszer, mely jól mutatja, hogy a rendszer feladata az illetéktelen behatolás jelzése. Ez a jelzés általában erős hang, illetve fényjelzést és távfelügyeleti állomásra, vagy saját telefonszámra történő értesítést jelent- amennyiben rendelkezésre áll ez a szolgáltatás.

A riasztórendszer az alábbi elemekből épül fel

-riasztóközpont (szabotázsvédett fém dobozba szerelve, akkumulátorral)
-kezelőegység (feladata a rendszer vezérlése, egy rendszerben több is lehet)
-érzékelők (mozgásérzékelő, nyitásérzékelő, füstérzékelő, üvegtörés érzékelő, fúrásérzékelő stb.)
-hang/fényjelző (bel- illetve kültéri)
-átjelző (GPRS, GSM, rádiós,)
-bővítő modul
-kábelek

A riasztóközpont

A benne élő kis majmok döntenek arról, hogy a szomszéd ma éjjel alszik-e. Feladata a teljes rendszer vezérlése. Fogadja a rákötött érzékelők jelzéseit és az élesítési állapottól és a programozástól függően dönt a szükséges feladatok elvégzéséről. Ezek lehetnek riasztás esetén a hangjelzők megszólaltatása, jelzés küldése a távfelügyeletnek/mobiltelefonnak, vagy akár kikapcsolt állapotban, a programozható kimenettel automatikusan felkapcsolhatjuk az előszoba lámpáját, ha nyílik a bejárati ajtó. A legtöbb riasztóközpont partícionálható, azaz a védett terület logikailag önálló egységekre bontható. Például egy családi ház esetében külön kezelhető a garázs, vagy egy bevásárlóközpont esetében az egyes üzletek. A riasztóközpont nagyságát a zónaszám határozza meg, ez akár több száz is lehet. A fémdobozba szerelt riasztóközpont mellé akkumulátort is teszünk, mely áramszünet esetén megakadályozza, hogy a kis majmok elaludjanak a központban. Nagyon fontos, hogy az akkumulátort 3-5 évente cserélni kell, mert a túl öreg akkumulátor áramszünet esetén csak pár óráig, rosszabb esetben néhány 10 percig tudja ébren tartani a majmainkat. Ha az akkumulátor lemerült, hiába van profi riasztónk, semmit sem fog érni, csak horkolást fogunk hallani. A riasztóközpontot élesíteni, vagy hatástalanítani lehet, teljesen kikapcsolni csak áramtalanítással és az akkumulátor lehúzásával lehet.

A kezelőegység

Feladata kapcsolatot teremteni a felhasználó és a riasztóközpont között, ő fordítja le a beütött születési dátumunkat elektronikus jelekre. Segítségével élesíthetjük, hatástalaníthatjuk a rendszert, illetve információt kapunk az aktuális állapotról. A kezelő lehet LED-es, vagy LCD kijelzővel szerelt. A LED-es indián módszerekkel működik, fényjelekkel jelez ki mindent (100.000-ből egyszer ezt füstjelekkel teszi – ekkor a kezelő nem használható tovább), az LCD verzió már modernebb, a felhasználónak mindent kiír szövegesen, így egyszerűbben adja át az információt. A legmodernebb kezelők érintőképernyősek, melyekre akár térképet is feltölthetünk az épületről, így megkönnyítve az adott érzékelő helyének meghatározását – tiszta Amerika.

Az érzékelők

Minden riasztóközpontra érdemes legalább egy érzékelőt kötni, különben nincs mire intézkedni. Az érzékelőket összeköttetés alapján két csoportba sorolhatjuk: vezetékes és vezeték nélküli. A legtöbb érzékelőből létezik vezeték nélküli verzió is, ezek ugyan drágábbak, de az alkalmazásukkal például egy szépen kifestett házban elkerülhető a vezetékezés, így a kábelcsatorna nem rondítja el a falat. Egy biztonsági rendszert rétegesen kell elképzelnünk, mint az Ogrékat.

A rétegek kintről befelé a következők lehetnek:

-Kültéri védelem: az érzékelés első szintje. A cél, hogy a delikvenst még a kényes területre érés előtt észleljük. Eszközei a kültéri mozgásérzékelők, kerítésvédelmi eszközök, lépésérzékelők, infra és mikrohullámú sorompók.

-Felületvédelem: a beltéri érzékelés első szintje, segítségükkel védhetjük a nyílászárókat, a falazatot. A legegyszerűbb eszköz a nyitásérzékelő, ezen kívül léteznek még vagyonvédelmi szúnyoghálók, üvegtörés érzékelők, fúrásérzékelők, falbontásérzékelők

-Térvédelem: az érzékelők jelzik a védett térbe történő behatolást. A leggyakrabban használt ilyen eszköz a passzív infra.

-Tárgyvédelem: ebben az esetben egy adott tárgyat, vagy tárgyakat kell megvédenünk. Ilyet láthatunk például Az elveszett frigyláda fosztogatóiban is , amikor Indi a nagyon értékes aranyszobrot elmozdítva hirtelen kövek kezdenek omlani a barlang faláról, majd egy óriási kő kezd el gurulni, ami elől a főhős az utolsó pillanatban elrugaszkodva tud csak megmenekülni. A való életben főleg múzeumokban és kiállításokon használnak ilyen eszközöket. Ezek az érzékelők a közelítésérzékelők, rezgésérzékelők, elmozdítás érzékelők.

-Személyvédelem: tipikus eszköze a támadásjelző, mellyel a veszélybe került személy tud vészjelzést adni a támadó tudta nélkül. Létezik belőle csuklópántos, vezeték nélküli verzió is, mellyel akár idős, egyedül otthon tartózkodó emberek tudnak segítséget kérni rosszullét, vagy elesés esetén.

A hangjelző, vagy hang-fényjelző

Alapvetően kétféle verziót különböztetünk meg belőlük: beltéri és kültéri kivitelű. A beltéri sziréna a behatolóra hat. Éles, magas hangjával egyrészt elfedi a kültérből jövő hangokat, tehát emberünk nem hallja, hogy jön-e már a szomszéd, vasvellával a kezében, másrészt pedig kibírhatatlanul hangos, mely pszichikai sokként is hathat. A kültéri sziréna a szomszédnak szól, aki már veszi is elő a csúzliját a fiókból, hogy lelője a falról, mert már harmadszor szólalt meg az éjjel, pedig még csak éjfél van.

Az átjelző

A modern riasztóközpontok rendelkeznek beépített telefonos kommunikátorral, mely segítségével telefonvonalon keresztül tudják eljuttatni a távfelügyeletre a különböző jelentéseket. (például: betörésjelzés, tesztjelentés, nyitás-zárás jelentés – amennyiben a felhasználóknak saját kódjuk van, pontosan megmondható, hogy ki és mikor élesítette, vagy hatástalanította a rendszert.) Ha vezetékes telefonvonal nem áll rendelkezésre, abban az esetben GPRS, GSM, vagy rádiófrekvenciás átjelzővel tudunk a távfelügyeletre kapcsolódni. (Sajnos itt az indián módszerek csak a távfelügyelet 200m-es körzetében működnek.) A felsorolt átjelzési módok közül a legbiztonságosabb a GPRS átjelzés, mert nehéz szabotálni – nincs vezeték, amit el lehetne vágni -, villámgyors – a jelzés kb. 2 másodperc alatt megérkezik a távfelügyeletre -, felügyelt – a riasztóközpont visszajelzést kap a távfelügyeleti állomástól a jelzés megérkezéséről -, a GSM hálózattal ellentétben karácsonykor és Szilveszterkor is használható. Ennél magasabb védelmi szintet különböző átjelzési típusok kombinálásával érhetünk el (például GPRS átjelzés tartalékaként telefonvonalas átjelzés)

A bővítő modul

A modern riasztók esetében lehetőség van a rendszert különböző modulokkal bővíteni, melyekkel kibővíthetjük a központ funkcióit. Ilyen modulok például a zónabővítő, a GPRS/GSM/IP átjelző, PGM modul (programozható kimeneti modul) vezeték nélküli bővítő. Példák a modulok felhasználására:

A zónabővítő modullal, mint a neve is mondja, a központ zónaszámát lehet növelni, általában 8, vagy 16-osával.

IP modullal telefonon keresztül látható a teljes rendszer állapota, a riasztó ki- és bekapcsolható, vezérelhetjük a központ programozható kimeneteit (PGM) – például elindíthatjuk a fűtést, vagy a locsolórendszert, esetleg kinyithatjuk vele a garázst, amikor a kedves mama megérkezett virágot locsolni, miközben mi a tengerparton nézzük a csajokat.

Vezeték nélküli zónabővítővel nem rádiós központokra tudunk rádiós eszközöket tenni, például mozgásérzékelőt, vagy távirányítót a ki- és bekapcsoláshoz.

A kábelek

A biztonságtechnikában nagyon fontos, hogy csak jó minőségű, árnyékolt kábeleket használjunk, valamint, hogy az árnyékolást be is kössük. Természetesen itt is vannak telepítők, akik spórolni próbálnak a kábeleken és mondjuk az árnyékolást is felhasználják plusz érként. Mondanom sem kell, hogy ezeknél a rendszereknél sokkal gyakrabban fordulnak elő a téves riasztások és mire megvan a hiba forrása (ha egyáltalán a telepítő rájön) sokkal több pénzt fizetünk ki, mint ha a megfelelő minőségű és fajtájú kábelt használtuk volna.

Extra funkciók

A riasztórendszer az alapfunkcióin felül kiegészíthetők extra funkciókkal is. Például bármiféle hibáját jelezni tudja, aminek van hibakimenete. Lehet az hűtőszekrény, kazán, vagy klíma. Ha a kedves olvasó belegondol, hogy mennyi bosszúságot okoz, amikor egy párnapos távollét után hazaérve a fagyasztóból csöpög a víz és az összes benne levő hús mehet a kukába, vagy a nyaralóban a kazán hibája miatt a télen szétfagytak a vízcsövek a falban. Az így keletkező kár töredékéért kiépíthető a védelem, ha előre gondolkodunk. (Mellesleg nem is kell elhagynunk a lakást, hogy ilyen történjen. Egy ügyfelünknél egy szerelőcsapat kihúzta a 200 literes fagyasztó csatlakozóját, mert fúrni akartak, de vissza már nem dugták. Két hét múlva megjelentek a legyek. Azóta az ő hűtőjüket is felügyeli a riasztó.)

KARBANTARTÁS

Ugyan telepítéskor csak kiváló minőségű eszközöket használunk, ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amik időben történő észlelése rendkívül fontos. A rendszer alapvető tesztelését – érzékelők, hangjelzők, átjelzés próbája – a felhasználók is el tudják végezni, de ezt 100-ból körülbelül 1 ügyfél teszi meg. Képzelje el milyen kellemetlen, amikor mondjuk egy 5 éves érzékelő betörés esetén nem jelez. Rendszeres karbantartással az ilyen hibák csaknem 100%-osan kiszűrhetők. Nagyon fontos tehát, hogy a rendszerünket hozzáértő személy félévente-évente átnézze, ha kell, kicserélje az akkumulátorokat és lepakoltassa az időközben a mozgásérzékelő elé tett virágokat.