A riasztórendszer hivatalos megnevezése behatolásjelző rendszer, mely jól mutatja, hogy a rendszer feladata az illetéktelen behatolás jelzése. Ez a jelzés általában erős hang, illetve fényjelzést és távfelügyeleti állomásra, vagy saját telefonszámra történő értesítést jelent- amennyiben rendelkezésre áll ez a szolgáltatás.

A riasztórendszer az alábbi elemekből épül fel

-riasztóközpont (szabotázsvédett fém dobozba szerelve, akkumulátorral)
-kezelőegység (feladata a rendszer vezérlése, egy rendszerben több is lehet)
-érzékelők (mozgásérzékelő, nyitásérzékelő, füstérzékelő, üvegtörés érzékelő, fúrásérzékelő stb.)
-hang/fényjelző (bel- illetve kültéri)
-átjelző (GPRS, GSM, rádiós,)
-bővítő modul
-kábelek

A riasztóközpont

Feladata a teljes rendszer vezérlése. Fogadja a rákötött érzékelők jelzéseit és az élesítési állapottól és a programozástól függően dönt a szükséges feladatok elvégzéséről. Ezek lehetnek riasztás esetén a hangjelzők megszólaltatása, jelzés küldése a távfelügyeletnek/mobiltelefonnak, vagy akár kikapcsolt állapotban, a programozható kimenettel automatikusan felkapcsolhatjuk az előszoba lámpáját, ha nyílik a bejárati ajtó. A legtöbb riasztóközpont partícionálható, azaz a védett terület logikailag önálló egységekre bontható. Például egy családi ház esetében külön kezelhető a garázs, vagy egy bevásárlóközpont esetében az egyes üzletek. A riasztóközpont nagyságát a zónaszám határozza meg, ez akár több száz is lehet. A fémdobozba szerelt riasztóközpont mellé akkumulátort is teszünk, mely áramszünet esetén tápfeszültséggel látja el a rendszert. Nagyon fontos, hogy az akkumulátort 3-5 évente cserélni kell, mert a túl öreg akkumulátor áramszünet esetén csak pár óráig, rosszabb esetben néhány 10 percig tudja életben tartani a központot és az érzékelőket. Ha az akkumulátor lemerült, hiába van profi riasztónk, semmit sem fog érni. A riasztóközpontot élesíteni, vagy hatástalanítani lehet, teljesen kikapcsolni csak áramtalanítással és az akkumulátor lehúzásával lehet.

A kezelőegység

Feladata kapcsolatot teremteni a felhasználó és a riasztóközpont között. Segítségével élesíthetjük, hatástalaníthatjuk a rendszert, illetve információt kapunk az aktuális állapotról. A kezelő lehet LED-es, vagy LCD kijelzővel szerelt. A LED-es fényjelekkel mutatja a rendszer állapotát, az LCD verzió már modernebb, a felhasználónak mindent kiír szövegesen, így egyszerűbben adja át az információt. A legmodernebb kezelők érintőképernyősek, melyekre akár térképet is feltölthetünk az épületről, így megkönnyítve az adott érzékelő helyének meghatározását.

Az érzékelők

Minden riasztóközpontra érdemes legalább egy érzékelőt kötni, különben nincs mire intézkedni. Az érzékelőket összeköttetés alapján két csoportba sorolhatjuk: vezetékes és vezeték nélküli. A legtöbb érzékelőből létezik vezeték nélküli verzió is, ezek ugyan drágábbak, de az alkalmazásukkal például egy szépen kifestett házban elkerülhető a vezetékezés, így a kábelcsatorna nem rondítja el a falat. Egy biztonsági rendszert rétegesen kell elképzelnünk.

A rétegek kintről befelé a következők lehetnek:

-Kültéri védelem: az érzékelés első szintje. A cél, hogy a betörőt még a kényes területre érés előtt észleljük. Eszközei a kültéri mozgásérzékelők, kerítésvédelmi eszközök, lépésérzékelők, infra és mikrohullámú sorompók.

-Felületvédelem: a beltéri érzékelés első szintje, segítségükkel védhetjük a nyílászárókat és a falazatot. A legegyszerűbb eszköz a nyitásérzékelő, ezen kívül léteznek még vagyonvédelmi szúnyoghálók, üvegtörés érzékelők, fúrásérzékelők, falbontásrézékelők

-Térvédelem: az érzékelők jelzik a védett térbe történő behatolást. A leggyakrabban használt ilyen eszköz a passzív infra.

-Tárgyvédelem: ebben az esetben egy adott tárgyat, vagy tárgyakat kell megvédenünk. Főleg múzeumokban és kiállításokon használnak ilyen eszközöket. Ezek az érzékelők a közelítésérzékelők, rezgésérzékelők, elmozdítás érzékelők.

-Személyvédelem: tipikus eszköze a támadásjelző, mellyel a veszélybe került személy tud vészjelzést adni a támadó tudta nélkül. Létezik belőle csuklópántos, vezeték nélküli verzió is, mellyel akár idős, egyedül otthon tartózkodó emberek tudnak segítséget kérni például rosszullét, vagy elesés esetén.

A hangjelző, vagy hang-fényjelző

Alapvetően kétféle verziót különböztetünk meg belőlük: beltéri és kültéri kivitelű. A beltéri sziréna a behatolóra hat. Éles, magas hangjával egyrészt elfedi a kültérből jövő hangokat, másrészt pedig kibírhatatlanul hangos, mely pszichikai sokként is hathat. A kültéri sziréna a szomszédoknak, azaz a külvilágnak szól.

Az átjelző

A modern riasztóközpontok rendelkeznek beépített telefonos kommunikátorral, mely segítségével telefonvonalon keresztül tudják eljuttatni a távfelügyeletre a különböző jelentéseket. (például: betörésjelzés, tesztjelentés, nyitás-zárás jelentés – amennyiben a felhasználóknak saját kódjuk van, pontosan megmondható, hogy ki és mikor élesítette, vagy hatástalanította a rendszert.) Ha vezetékes telefonvonal nem áll rendelkezésre, abban az esetben GPRS, GSM, vagy rádiófrekvenciás átjelzővel tudunk a távfelügyeletre kapcsolódni. A felsorolt átjelzési módok közül a legbiztonságosabb a GPRS átjelzés, mert nehéz szabotálni – nincs vezeték, amit el lehetne vágni -, villámgyors – a jelzés kb. 2 másodperc alatt megérkezik a távfelügyeletre -, felügyelt – a riasztóközpont visszajelzést kap a távfelügyeleti állomástól a jelzés megérkezéséről -, a GSM hálózattal ellentétben karácsonykor és Szilveszterkor is használható. Ennél magasabb védelmi szintet különböző átjelzési típusok kombinálásával érhetünk el (például GPRS átjelzés tartalékaként telefonvonalas átjelzés)

A bővítő modul

A modern riasztók esetében lehetőség van a rendszert különböző modulokkal bővíteni, melyekkel kibővíthetjük a központ funkcióit. Ilyen modulok például a zónabővítő, a GPRS/GSM/IP átjelző, PGM modul (programozható kimeneti modul) vezeték nélküli bővítő. Példák a modulok felhasználására:

A zónabővítő modullal, mint a neve is mondja, a központ zónaszámát lehet növelni, általában 8, vagy 16-osával.

IP modullal számítógépen/tableten/telefonon keresztül látható a teljes rendszer állapota, a riasztó ki- és bekapcsolható, vezérelhetjük a központ programozható kimeneteit (PGM) – például elindíthatjuk a fűtést, vagy a locsolórendszert, esetleg kinyithatjuk vele a garázst.

Vezeték nélküli zónabővítővel nem rádiós központokra tudunk rádiós eszközöket tenni, például mozgásérzékelőt, vagy távirányítót a ki- és bekapcsoláshoz.

A kábelek

A biztonságtechnikában nagyon fontos, hogy csak jó minőségű, árnyékolt kábeleket használjunk, valamint, hogy az árnyékolást be is kössük. Természetesen itt is vannak telepítők, akik spórolni próbálnak a kábeleken és mondjuk az árnyékolást is felhasználják plusz érként. Mondanom sem kell, hogy ezeknél a rendszereknél sokkal gyakrabban fordulnak elő a téves riasztások és mire megvan a hiba forrása (ha egyáltalán a telepítő rájön) sokkal több pénzt fizetünk ki, mint ha a megfelelő minőségű és fajtájú kábelt használtuk volna.

Extra funkciók

A riasztórendszer az alapfunkcióin felül kiegészíthetők extra funkciókkal is. Például különböző eszközök hibát tudja jelezni. Lehet az hűtőszekrény, kazán, vagy klíma. Ha a kedves olvasó belegondol, hogy mennyi bosszúságot okoz, amikor egy párnapos távollét után hazaérve a fagyasztóból csöpög a víz és az összes benne levő hús mehet a kukába, vagy a nyaralóban a kazán hibája miatt a télen szétfagytak a vízcsövek a falban. Az így keletkező kár töredékéért kiépíthető a védelem, ha előre gondolkodunk. (Mellesleg nem is kell elhagynunk a lakást, hogy ilyen történjen. Egy ügyfelünknél egy szerelőcsapat kihúzta a 200 literes fagyasztó csatlakozóját, mert fúrni akartak, de vissza már nem dugták. Két hét múlva megjelentek a legyek. Azóta az ő hűtőjüket is felügyeli a riasztó.)

Karbantartás

Ugyan telepítéskor csak kiváló minőségű eszközöket használunk, ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amik időben történő észlelése rendkívül fontos. A rendszer alapvető tesztelését – érzékelők, hangjelzők, átjelzés próbája – a felhasználók is el tudják végezni, de ezt 100-ból körülbelül 1 ügyfél teszi meg Képzelje el milyen kellemetlen, amikor mondjuk egy 5 éves érzékelő betörés esetén nem jelez. Rendszeres karbantartással az ilyen hibák csaknem 100%-osan kiszűrhetők. Nagyon fontos tehát, hogy a rendszerünket hozzáértő személy félévente-évente átnézze, ha kell, kicserélje az akkumulátorokat és lepakoltassa az időközben a mozgásérzékelő elé tett virágokat.